Én villamosmérnök vagyok, de egyszer félbehagytam az egyetemet, mert magyar tanár szerettem volna lenni. Végül villamosmérnök lettem, de ettől még az irodalom iránti szeretet megmaradt. A kereskedés során számos idézet jut eszembe, ami megerősít, vagy megnyugtat. Összeszedtem néhányat az alábbiakban:

  • “Mindannyian többé kevésbé lehűtött valóságban élünk. De voltak bátor lelkek, akik nem féltek, hanem a valóságba kiléptek” Hamvas Béla
  • Ady Endre: Az Értől az Óceánig:
    • “Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
      Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
      De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
      Oceánig hordják a habját.
    • S ha rám dől a szittya magasság,
      Ha száz átok fogja a vérem,
      Ha gátat túr föl ezer vakond,
      Az Oceánt mégis elérem.
    • Akarom, mert ez bús merészség,
      Akarom, mert világ csodája:
      Valaki az Értől indul el
      S befut a szent, nagy Oceánba.”
  • “Pótolnak-e életet élet-morzsák?” Ady Endre
  • “Nem várhatok, mert sietek” Ady Endre

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!